M. Karácsonyi Bea írásai
FEBRUÁR
-
Önmegfigyelés Az önmagunk művelésére tett erőfeszítések, amelyek figyelmen
kívül hagyják a fizikai testünk, személyiségünk és esszenciánk közötti
különbség...
M. Karácsonyi Bea írásai
Hé, Apu!
Olyan vagy, mint a citromszelet,
poharam szélén Karibi,
rajtam kívül senki sem szeret,
rajtam kívül van-e ilyen ribi?
Negyedosztályú csehóban ülsz,
a borostás másnaptól félek,
vénádban még ott a kanül,
kockába zárnak kórházi élek.
Hé, kelj fel, nézz kint körül!
Faágon baszik két rigó,
alul az úgyse, a csakis is fölül,
blues a torkuk. Rádió.
Nem kell korcs alázat,
meghunyászkodni lidércnek,
lélegezz, mint a fák. Csak látszat,
hogy ösztöneid vének.
Szemedben idegenek vannak,
velem láss, küldd őket haza!
Én akarok itt lenni, ha zuhannak
a fények, s kattan a halál ravasza.
— M. Karácsonyi Bea
Comente
Megjegyzés küldése