Illúziók

Még mindig kabátban állok előtted,
pedig rég a fogasra akasztottam,
Ninának hívsz, de a nevem már Pandora,
ez egy másik nő, csak te nem érted.

Leragadtál a mólón, ahogy néztük
a haragos vizet, sirályok féktelen röptét.
Kézen fogott szerelem volt a miénk,
csak addig nem tévedt el, míg
óvva vezettük világtalanként.

Még mindig kabátban állok előtted,
pedig már egy másik bolygón ülök,
két gyerek hív anyának, és néha azt
álmodom: hogy kabátban állok előtted.