tükröződve

0 Comments



hangos szavaknál
úgy vagyok kabát nélkül
ahogy te sosem

jég rian
a pupillában
és csobban ki a tó
ezüstpikkelyű hold-hal vagy
egem homlokáról űzve a sirályokat

***
az egyetlen fehér vitorlának látszom
abban a sűrű sötétben
ami a szemedben lakik

már nem írok rólad verset
sem lírát
szabadság ez
– mint ahogy a szél nyargal
nincsenek súlyozások
pontok és keretek
nincs zárás
ahogy kezdet sem
vagy maximum nem figyelsz eléggé


You may also like

Nincsenek megjegyzések: