Nyárlány

Falat papucsban lépked már a nyár,
szalmaszín haja hosszabb lesz egyre,
leguggol, majd feláll lábujjhegyre,
felhővirágból bomló fürjmadár.

Elröppen folyók és tavak felett,
felhőkarcolók között cikázik,
majd megint lány lesz és karikázik,
ha kánikula jön, túlpörgetett.

Szerelmesen a pillája rebben,
neonszín alatt asszonnyá érik,
vágya viszi a legmesszebb égig,
örökké válik a napistenben.