Hóváró

Most lép a kertbe a fáradt idő, 

a szél libbenti meg kócos haját,

otthona az udvar, cseresznyefa,

a csemetén minden nedves faág.

Januári fény nevet rá lágyan,

hóvárása olyan békebeli,

varázsában a szőke légáram

a reményt a  házába tereli.


2021. 01.


1 Comentário

Névtelen írta...

Nem is tudom, miért csak most fedezlek fel. Nagyon sokan vannak már, akikre figyelek. A FB szekérrel hordja elém a barátaim műveit, elég önkényes sorrendben. Ha ilyeneket írsz, nem akarom tovább nélkülözni a te verseidet sem

Megjegyzés küldése