Mert hogy...

úgy pusztítom magamat
a vég szélein egyensúlyozva
hogy ne legyek senkié
elfelejthetnek - ez a kamat
ott merülök el ahol lehúz a vonzalom 
ahol akartál levetkőztem de mégsem akarom
az igazság hogy nincs mit adjak
engedd hogy versbeszéded közötti
fantázia maradjak
(félnék a szenvedélytől
hogy gyermekké farag
látnád babaarcom mállik
nikotin-sárga ujjaimmal
fojtanálak meg
- itt férgesek a falak)

Comente

Megjegyzés küldése