felvétel indul

úgy kezdődik ahogy egy film véget ér

összebújik bennünk a nagy happy end

nézd csak előttünk színes az üvegtér

ölelkezünk míg a néző lepihen

kulcslyuknyi résen les el minket

te a betanult szövegedet mormolod

én nem sírok pedig nincs  sminkem

a szememet úgy is összekormolod

láthatatlan stáb szendvicset eszik

most kéne átírni a forgatókönyvet

amelyik lapon te eljössz hozzám

és nem az én ajtómon csöngetsz